Amikor évszak váltás van, az ember szereti egy kicsit ehhez hangolni az otthonát is. Ez nem csak télen érvényes, amikor karácsony előtt már egy hónappal előveszed a díszeket, abroszokat, meg ezt-azt, hanem a tavasz is előcsalogatja a virágos, vagy élénk színű párnákat, asztaldíszeket.
Most, hogy itt az ősz, és az új konyhánk is elkészült, végre elővettem azokat a konyharuhákat, amiket féltve őrizgettem és gyűjtögettem évek óta, hogy majd csak akkor veszem elő, ha elkészül az új konyha. Végre itt az idő :) Van félre téve tavaszi, őszi és karácsonyi hangulatú konyharuhám. Elővettem a tökös mintájú törlőimet és nagy boldogan kiakasztottam, miközben leselejteztem néhány lezsírosodott, beszürkült konyharuhát. Ekkor szembesültem újból a nagy visszatérő konyhai rejtéllyel, hogy miért nincs mindegyik konyharuhán alapból akasztó? Mire szánják azt a törlőt, amin nincs?
Csináltam egy gyors áttekintést a már meglévő, és az új törlőim között, hátha találok valami összefüggést. Amit most kiakasztottam, azok nagyon jó minőségű, „flancos” törlők, és az eredmény: háromból kettőn van tisztességes akasztó, egynek nincs, ha csak nem tekintem akasztónak a címkét, amin a mosási útmutató van.
Megnéztem azt is, amik régiek, vagy olcsóbbak voltak. Régebben már csináltam egy akasztó varró projectet. Ezt ajánlom a figyelmedbe, ha ez a probléma téged is zavar néha, szánj rá egy estét, vegyél néhány méter szövött szalagot, és kézzel is felvarrhatod percek alatt. De szerintem ennek nem így kellene működnie.
Vizsgálódásaimnak egy biztos és meglepő eredménye volt. Talán neked is vannak olyan törlőid, amik ajándék törlők, vagyis elmész külföldre, vagy egy barátnőd akar kedveskedni nyaralás után és „hozzunk valamit” alapon lesz egy Rhodos, Greece, Zakynthos, Espana stb feliratú konyharuhád.
Nekem ezzel nincs is bajom. Örülök, hogy gondolnak rám, és ezek elég jó minőségű anyagból készülnek általában. De akkor mire valók ezek a törlők? Letakarni a sütit, hogy ne szálljon rá a légy? Ennyi?
Ha mégis felrakod a konyhai fogasra, és leesik, mert miért ne esne le, akkor utána mire használod? Mert a legbrutálabb bacitenger biztos, hogy a konyhában van. És ha ott leesik valami a padlóra… nem kellene már felvenni, használni, megfőzni… pedig megtesszük. A gyerek is végignyalja, vagy mássza a konyhát kicsi kezeivel. Mi ez akkor egy akasztó nélküli konyharuhához képest?
Olyan meddő ez a kérdés, mint az, hogy miért nem egyértelmű, hogy minden kabátra és dzsekire tegyenek akasztót. A praktikus dolgok miért nem logikusak egyszerre? Ha valamit mindenki ugyanúgy, ugyanarra használ, akkor miért kell változtatni a jó, és bevált módszeren? Ráadásul a rosszabbik irányba. Persze ez a kérdés soha nem lesz több konyhai filozófálásnál, amiből elég sok van, mint például, hogy hogyan kerül morzsa az evőeszközös fiókba, miért esik lekváros felével le a kenyér a kezünkből, hova lesznek a fél pár zoknik, miért akkor esik, ha lemostad az autót, és még sorolhatnám.
De addig is, amíg a megoldást megtaláljuk, elő a tűt és a cérnát, és oldjuk meg, amit meg tudunk.
